hőszigetelés

A hőszigetelés nem csak az új építésű épületek esetében válik szükségessé.

A homlokzati hőszigetelő rendszerekkel a régi panelházak, nagy táblás és alagút zsalus, illetve, a különféle kézi falazó elemekből készített társas vagy családi házak, nem megfelelő falszerkezetei utólag is szigetelhetőek.

Előnyök, amelyek kifizetődő beruházássá teszik az utólagos homlokzatszigetelést.

A leggyakrabban említett előny a fűtésszámlák csökkenése. A kivitelezés költségeivel, illetve a hőszigetelési anyagok jelenlegi piaci árával számolva ez megközelítőleg 8-10 éves megtérülési időt jelent, nem számolva az energia árak ezen időszakban történő növekedésével.

Értékesítési szempont, hogy az eladásnál az épület-energetikai tanúsítvány jelentősen befolyásolhatja az egyes ingatlanok piaci értékét ( egy jobb hőszigetelésű épület ára magasabb, míg egy rossz hőszigetelésű épületé alacsonyabb lesz ).

A hőszigetelésnél kiemelten fontos a határoló falak belső hőmérsékletének növekedése, amely egy komfortosabb lakótér klímát eredményez, hiszen a hőérzetünk lényegesen jobb lesz,ha a lakótér hőmérséklete és a falazat belső hőmérséklete között kicsi a különbség. A hőszigetelés nem csak a téli hónapokban érezteti a hatását, mivel megvédi a falazatot a nyári felmelegedéstől, így a belső lakótérben hűvösebb lesz a levegő, mintha nem szigeteltünk volna.

A spóroláson kívül, más épületfizikai előnyök is származnak a hőszigetelésből. Kiküszöbölhetőek az eltérő épület-szerkezetek illesztésénél kialakuló hőhidak káros hatásai:
• felületi nedvesedés,
• páralecsapódás,
• penészesedés.

A nem megfelelő hőszigetelés megdöbbentő mellékhatásai:

Nézzük meg mi történik, ha nem hőszigetelünk:
- Legelőször is épületeink nem felelnek meg a hazai és a nemzetközi elvárásoknak, (ami magyarországi vonatkozásban; falak esetében kb. 0,45 W/m2K, tetők esetében kb. 0,25 W/m2K hőátbocsátási értéket jelent) valamint a piac reális elvárásainak.

- A nem megfelelő hőszigetelő-képességű épületek üzemeltetése rendkívül gazdaságtalan. Egy hőszigetelés nélküli épület energiafogyasztása akár 3 - 4 szerese is lehet egy jól hőszigetelt kialakításúnak!

- Az egyáltalán nem, vagy csak kismértékben hőszigetelt falak, padlók "húznak", rossz hőérzetet nyújtanak. Nincs senkinek kedve a fal mellé ülni, oda íróasztalt, fekhelyet, ülőgarnitúrát elhelyezni. Az ilyen padlókon nem tanácsos mezítláb járni, leülni pedig "életveszélyes"! A hőérzeti követelmény kötelező hazai előírás, miszerint a belső felületek (falak, padlók, stb.) hőmérséklete legfeljebb 3 fokkal lehet alacsonyabb a helyiség léghőmérsékleténél.

- A rossz hőszigetelő-képességű padlókon, falakon, mennyezeteken lecsapódik a pára. Nem csak a felületeken, hanem a fűtési időszakban belülről kifelé áramló (diffundáló) pára, a szerkezetek hideg rétegeiben is kicsapódik.

- A nyirkos szerkezetek (miként a nedves ruha) nem hőszigetelnek, sőt; a párolgás még további hőelvonással jár, többletfűtést igényel.

- Ha olyan helyeken jelentkezik nedvesedés, ami télen átfagy, pl.: homlokzatvakolat, külső falak homlokzat felőli fagypont alá hűlő része, épületlábazatok, stb. ott az anyagok vagy szétfagynak, vagy rohamosan csökken élettartamuk.

- Ahol tartósan nedves a felület, ott a penészgombák elszaporodnak, (72 órát meghaladó ideig 75%-nál magasabb a páratartalomnál.)

- A penészes lakások egészségtelenek is, gyakoribbak a különböző légúti- és allergiás megbetegedések

- A rossz hőszigetelő-képességű épületek megfelelő téli fűtése és nyári hűtése, szinte megfizethetetlen energiaszámlákat eredményez.